Nagy utat tett meg az internetes infrastruktúra a betárcsázós nettől a mai technológiáig. Alig több mint két és fél évtizede, hogy az első internet-adatcsomag megérkezett Magyarországra, azóta pedig 18-ezerszeresére nőtt a világháló elérésének sebessége az optikai hálózatok révén.

Két évtizede indult el Magyarországon a kereskedelmi internetszolgáltatás, de a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének első számítógépe már 1991-ben csatlakozott a világhálóra – október 15-én ünnepeljük a magyar internetezés napját. Ugyanekkor jött létre az első magyar internetcím, a sztaki.hu, a szakma által történelmiként számon tartott 192.84.225.1 IP-címen.

Az ezt követő néhány évben még csupán az akadémiai és az egyetemi szféra kapcsolódhatott az internetre, a lakosságnak még sokat kellett várnia arra, hogy az otthonokba is elérjen a szolgáltatás. Erre a Matáv Rt. adott lehetőséget, amikor 1997-ben felvette kínálatába a betárcsázós, modemes internet-hozzáférést. A készülékkel faxolni is lehetett, egyetlen megabájt letöltése – modemtől függően – másfél és három perc közötti időt vett igénybe. Ehhez képest dupla sebességet hozott az ISDN-kapcsolat, majd az ezredfordulón jött az ADSL, amely 384 kbit/s letöltési sebességről indult.
Az ezredforduló utáni évben már 133 ezer vezetékesinternet-előfizető volt Magyarországon, akkor egyetlen év alatt negyven százalékkal nőtt a netezők tábora. Ebben az évben indult el itthon a mobilnet, amit akkor még WAP-nak hívtak (wireless application protocol). Az akkori sebességen (9,6 kbit/s) még egyetlen mp3 zenefájl letöltése is több mint egy órát vett igénybe, de már lehetett rajta híreket és e-mailt olvasni.

A WAP-ot a Westel hozta el Magyarországra, de a cég 2003-ban világpremiert is tartott: elsőként vezette be kereskedelmi szolgáltatásként a képet, szöveget és hangot is továbbító MMS (multimedia message service) üzenetet. Míg az SMS-t a hagyományos mobilhálózaton küldte a készülék, addig az MMS már a mobilneten közlekedett a felhasználók között.

A mobil szélessáv tömeges elterjedését a 3G, azaz a harmadik generációs mobilnet hozta el, amely 2005-ben indult Magyarországon. A mobilinternet magyarországi fejlődése azóta is töretlen. Az Ericsson itthoni laborjai-ban már évekkel a Matávot és a Westelt felvásárló Telekom 4G szolgáltatásának 2012-es indulása előtt be tudta mutatni a két cég, mire lesz képes a technológia, amelyen ma már több mint 98,4 százalékos kültéri lakossági lefedettségű a magenta cég szolgáltatóhálózata.

A vezetékes internetezésben az áttörést 2004 hozta el, amikor az ADSL tömegtermékké vált, majd 2005 környékén új lendületet adott, hogy a kábeltelevíziós hálózatokon is elérhetővé vált az internetszolgáltatás. A Telekomnál 2008 decemberében tesztjelleggel már mintegy ötezer háztartásban volt elérhető optikai hálózat (legfeljebb 25 Mbit/s letöltési és 5 Mbit/s feltöltési sebességgel), mára több mint 2,9 millió háztartásban elérhető a nagy sebességű, széles sávú vezetékes hálózat. Ebből csaknem 700 ezer háztartásban a gigabites sebességű optikai hálózat áll rendelkezésre.

A vezetékes technológia megállíthatatlan fejlődésével a felhasználók számára is egyre nagyobb sávszélesség érhető el, kiszolgálva az igényt, hogy az emberek az otthonukban is egyre több eszközzel csatlakozhassanak párhuzamosan a hálózathoz.

A mobiltechnológiában is öles lépésekkel halad a sebességnövelés. Tavaly novemberben a Telekom és az Ericsson Magyarország 1200 Mbit/s letöltési sebességet mutatott be 4G+ mobiltechnológián. Emellett megkezdődött a felkészülés a következő generációra, az 5G-re. Ez év júniusában elindult a kormányzat, az iparági szereplők és a tudományos élet együttműködését elősegítő 5G Koalíció, valamint 5G mobilkommunikációs teszthálózat kiépítése is elkezdődött a Zalaegerszegen létesülő járműipari tesztpályán, a Telekom részvételével.

Forrás: www.magyaridok.hu